A szemantikus SEO alapjai

Bár a web egésze még nem szemantikus, de az organikus találatokban megmutatkozó Google-keresések már szemantikusak. Erre alapozhatjuk a keresőoptimalizálást.

Mi a szemantikus web jelentése?

A fogalmat 2001 óta ismerjük, tehát az internet létezéséhez mérten a szemantikus web kifejezés nem újkeletű, ugyanakkor jelentése, meghatározása problematikus. Nevezhetjük szabványrendszernek, adatkapcsolt webtartalmak rendszerének, adatbázisok közti fogalmi összefüggések hierarchikus építményének, képzelhetjük egyfajta világkatalógusnak (nem az!, inkább a katalogizálás szabályrendszere), de nem tévedünk nagyot, ha az adatok és online erőforrások globális elérési és felhasználási protokollját értjük rajta. Úgy tartják, a szemantikus web megalkotásának a célja egy olyan infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a weben lévő adatok integrálását, a közöttük lévő kapcsolatok definiálását és jellemzését, illetve az adatok értelmezését. Bárhogy is nézzük, lényegében az adatok összekapcsolásáról beszélünk, vagyis arról, hogy

• az információkat (az erőforrásokat) egymáshoz kell rendelni, továbbá pedig
• minden egyes egymáshoz-rendelésnek nevet kell adni ahhoz,

hogy az összetartozás rögzítetté, visszakereshetővé váljon. Nyilvánvaló, hogy egyetlen egyszerű hozzárendelés nem elegendő valamely adat értelmezéséhez, hanem a vele kapcsolatban álló összes többi adattal való kapcsolatát is rögzíteni kell, így jön létre az internetes adatok szemantikai hálója.

Mi az a szemantikus háló?

A szemantikai háló egy fogalmi térkép, ebben a fogalmak csomópontjai kulcsszavak, és a közöttük lévő viszonyokat összekötő vonalak mutatják. A kulcsszavak tehát szemantikus kapcsolatban állnak egymással és a hálózaton belül hierarchikus struktúrákba szerveződnek, a fogalmak közötti kapcsolatoknak pedig rendszerint van elnevezésük (fel vannak címkézve), esetenként magyarázattal vannak ellátva. Az internet-alapú ismeretszerzés és azt lehetővé tevő keres-talál interakció akkor hatékony, ha a web szemantikai strukturáltsága megfelelően fejlett és a fogalmi hálózat elérhető, végigjárható, minden behálózott tartalom kulcsszavak, címkék, keresőkérdések segítségével rövid úton megtalálható.

Nem könnyű arra a kérdésre válaszolni, vajon egyáltalán létezik-e, megvalósult-e már (milyen területen és milyen mértékben) a szemantikus web, és ha igen, miben ragadható meg. Számos elméleti leírás, tudományos kutatás és projekt foglalkozik ezzel a kérdéssel – eredményeik a laikusok számára információelméleti, halmazelméleti és szemantikatudományi ismeretek nélkül megközelíthetetlenek. Ezzel szemben az internethasználat és a tartalomkeresés  területén érdemes valamelyest elrugaszkodnunk ezektől a nagyon tudományos megközelítésektől és a nehezen megragadható fogalmaktól, mert szemben magának a webnek az igencsak kérdéses szemantikus voltával a szemantikus keresés konkrétan létezik, és nem más, hanem a Google keresőprogramja valósította meg a mesterséges intelligencia szintjére fejlesztett és a gépi tanulás révén ma már önfejlesztő algoritmusai révén.

A Google-keresőben a web szemantikus

Hogy jól értsük:

Bár a WEB egésze nem strukturált, nem hierarchializált és a tartalmak és kapcsolatok nem címkézettek olyan mértékben, hogy szemantikusnak tekinthessük, ám a Google adatbázisában az összes feltérképezett internetes tartalom már elnyerte szemantikus jellegét, és a keresés ennek a rendezettségnek az alapján történik.

Olyan ez, mintha egy gigantikus könyvtárban a kiadványok ugyan meglehetős összevisszaságban lennének felhalmozva, ám valaki egyenként kezébe véve és elolvasva a könyveket elkészítette volna azt az igen aprólékos katalógust és minden könyv minden szavára (!) kiterjedő név- és tárgymutatót, amely az egyes könyvek tartalma közti összes fogalmi összefüggést is rögzítette és névvel látta el (felcímkézte). Hiába uralkodik tehát káosz a könyvtár hatalmas termeiben, hiába reménytelen bármit is megtalálni benne úgy, hogy betérünk és a polcokon járatjuk szemünket – mégis bármit megtalálhatunk, mert létezik egy globális keresőrendszer, amely egyfelől „tudja” a könyvtár teljes anyagát, másfelől a mi megadott kulcsszavaink alapján azonnal ezerszám ki is köpi a szóba jöhető könyvek listáját, előre helyezve a legfontosabbak és mögé sorakoztatva mindazokat, amelyek a fogalmi összefüggések alapján szóba jöhetnek. Természetesen minden találatnak a pontos helyét is tudja. Nem baj tehát, hogy a könyvek nincsenek szerzők, évszámok, kiadók, műfajok, témák stb. szerint elrendezve, mert a globális kereső az összes lehetséges szempont és tartalmi elem szerint képes mindent kilistázni.

Tehát:

ha a világhálón fellelhető tartalom rendezetlen is, ám a Google a saját adatbázisában a világ legfejlettebb rendezőelve szerint szemantikus rendbe szervezte mindazt, amit feltérképezett,

így mi a segítségével másodpercek alatt bármit meg tudunk találni, amit a Google valaha is meglátogatott. Tehetjük ezt éppen azért, mert ebben a rendszerben fogalmi összefüggések szerint rendezettek a tartalmak, így mi hiába csak néhány szóra keresünk, olyan találatokat kapunk, amelyek az ezzel a néhány szóval kapcsolatos legrelevánsabb, adekvát ismereteket tartalmazzák – mégpedig azért, mert a szemantikus hálóban éppen ezeknek a tartalmaknál futott össze a legtöbb szál.

Mi a látens szemantikai indexelés?

Az, hogy az összes feltérképezett internetes tartalom a Google adatbázisában elnyerte szemantikus jellegét, annak köszönhető, hogy a világkereső nem egyszerűen feltérképez és beolvas, hanem úgynevezett látens szemantikai indexelést (LSI, Latent Semantic Indexing) végez, ami a szóegyezéseken messze túlmutató, „rejtett” fogalmi összefüggések felderítésére és rögzítésére szolgál. A nagy káoszból így válik nagy rend.

A szemantikai rendezés igen komplex  folyamat és sz ezen az alapon történő kereshetővé tétel rendkívül bonyolult, megint csak a speciális tudományok területére tévedünk, ha elmélyedünk benne. A szemantikai kereséssel szembeni néhány elvárást azonban talán érdemes megemlíteni.

A szemantikus keresés jellemzői

Szakmai források szerint a fejlett keresés jellemzője például

• a morfológiai (alaki) változatok megfelelő kezelése, amelynek során az egyes szavak különböző nyelvtani alakjainak egységes, konzisztens feldolgozása folyik (egybeírt-különírt változatok, névelős vagy anélküli változat, igeidők, többesszám, ragok, jelek és egyéb toldalékok – ugye észrevettük, hogy a Google milyen jól kezeli ezeket még a nehéznek tartott magyar nyelv esetében is, a keresés eredménye alig változik, bármely alakban is történik a keresőszó beírása;
• a szinonimák jó kezelése: az azonos, rokon és hasonló jelentésű fogalmak, kifejezések figyelembe vétele, egyfelől megkülönböztetése, másfelől egységes kezelése; figyeljük meg, milyen pontosan tudja a Google, hogy a honlap és a weboldal ugyanazt jelenti, vagy Bp. nem más, mint Budapest;
• általánosítás és konkretizálás – a felhasználó által megfogalmazott általános formájú keresés eredménye gyakran specifikus, a konkrétra való keresés pedig rámutat az általánosra; a Google pontosan tudja, hogy a háziállatokra keresve ki kell listáznia a kutyát és macskát, ha viszont kutyára-macskára keresünk, tudja, hogy ezek háziállatok (és nem szobanövények);
• a talán legfontosabb:  fogalmi kapcsolatok kezelése – ennek során a keresett kifejezésre adott választ a kereső a szóegyezéseket messze túlmutató, komplex és mélyre ható szűkebb-tágabb fogalmi kapcsolatok feltárásával adja meg;
• szintaktikai megközelítés: a keresés tárgyaként szolgáló adathalmazok nagy része természetes nyelvű szövegként áll rendelkezésre; ebből adódik, hogy ezek, illetve a rájuk irányuló szintén emberi nyelvű lekérdezések egymástól nagyban különbözhetnek,  a feldolgozásához az adott nyelv tulajdonságaiból adódó jelenségek kezelése szükséges: szórend, többes jelentés, átvitt értelem.
• körülírások értelmezése: gépeljük be: parlament előtti tér – eredményként ott a Kossuth-tér szócikke a Wikipédiából; vagy keressünk rá: a pál utcai fiúk írója – már meg is jelent Molnár Ferenc neve, fényképe;
• jelentéskövetkeztetés: a nyelvtan beprogramozása nem elégséges, hiszen a nyelv és a beszéd folyamatosan változik; új szavak és új jelentések megjelenésekor a probléma kezelésére a fogalmi hierarchiák, a lexikai tartalom és tartalomtól függő következtetések levonása történik – ezt a folyamatot „pofonegyszerűvé” teszi a gépi tanulás: a szoftvernek elegendő egyszer megértenie egy új szót vagy új jelentést, attól kezdve remekül kezeli
• többértelműség kezelése: a több jelentést hordozó mondat vagy kifejezés különböző értelmezéseit a kereső nem nem pusztán logikai sémák alkalmazása, hanem összetettebb, valószínűségen, szövegkörnyezet figyelembevételén alapuló módszer alkalmazásával rögzíti – és veszi elő, ha szükséges;
• egyéb tudás alapú kapcsolódások: a kereső mesterséges intelligenciaként működik és minden területen alkalmazza kifejlesztett tudásbázisát a releváns találatok megadására.

A szementika-alapú keresés még egy jellemzője

A szemantikai keresés és az erre érkező válasz jellemzője, hogy a folyamat abban az esetben is értelmes eredményeket produkál, ha a keresőkérdés az adott formában egyáltalán nem szerepel a feltérképezett weben. Előfordulhat, hogy a lekérdezett elemek egyáltalán nem tartalmazzák a keresőkifejezéseket – mégis hasznos információt adnak az adott témában. Ha például rákeresünk erre: honoldal gugli optimalizáció – akkor a Honlapoptimalizálás – Keresőmarketing – Google optimalizálás című, a SEO-folyamatokat leíró weblap az első találat, miközben nem hogy a begépelt kifejezés, hanem a három szó egyike sem szerepel a találati webhelyen. Vagy: a nem új noteszgép a fővárosban keresőkérdésre az első organikus találat: Budapest – Laptop Web.

A szemantikus SEO – keresőoptimalizálás

A fentiek ismeretében térjünk tárgyunkra, a SEO-s vonatkozásokra, a keresőoptimalizálásra (SEO = Search Engine Optimization – keresőeszköz optimalizálás). A SEO-nak, mint tudjuk, első megközelítésben az a célja, hogy a kulcsszavas találatok közt jó organikus (nem fizetett) helyezéseket biztosítson egy adott honlap számára. A Google-helyezések javítása számos összetett eljárás alkalmazásával lehetséges, a két legfontosabb tevékenységi kör

1. a honlapok formai és tartalmi optimalizálása
2. és a linképítés.

Nos, a szemantikus SEO olyan keresőoptimalizálás, amely messzemenően igazodik a Google által gyakorolt látens szemantikai indexelés elvéhez és gyakorlatához és az erre alapozott szemantikus keresés szempontjainak igyekszik megfelelni. Ez megmutatkozik a honlaptartalom kialakításában, a kulcsszavak és kapcsolódó kifejezések használatban, de ugyanúgy figyelembe kell venni linképítésnél: milyen tartalmi környezetből mutasson a link a céloldalra, mi legyen a hivatkozás szövege (anchor text).

Mindezzel lényegében

az kell elérnünk, hogy az adott honlap gócpontjává váljon a kulcsszavaihoz vezető szemantikus fogalmi hálónak.

Innen nézve

a szemantikus SEO-tevékenység nem egyéb, mint annak elősegítése, hogy a weblapunkat indexelő Google felismerje, miben releváns az oldalunk, és ennek megfelelően kezelje a szemantikus keresést lehetővé tevő adatbázisában.

Olvass tovább